| Egyiptomi gygyt mgia
Dr. Martin Ethelwolf
Az egyiptomiak majdnem minden varzslsra ugyanazt a smt hasznltk, aminek kzs lnyege az "ellensg megsemmistse volt". Ez azt jelentette, hogy a nem kvnt jelensget - legyen az veszlyes llat, betegsg vagy ellensges ember - megsemmistendõ dmonknt kezeltk, s mgikus rtus segtsgvel megprbltk legyõzni. Ezen eljrsok gykere a mitolgiban keresendõ. R, a napisten legyõzte a sttsget, az õskoszt, a romlst s a nemltet jelkpezõ Apophisz kgyt. A legyõzttek jelentettk az õsellensget, s minden gonosz dmon vagy tõlk szrmazott, vagy velk volt kapcsolatban.
Rend a koszbl
Az "ellensg" õskpe kpviselt minden rosszat, minden bajt. Az egyiptomiak ugyanazt a mdszert, ugyanazokat a sablonokat, stlusokat s kpeket hasznltk a ront mgiban, mint a gygytsban vagy a bajelhrtsban. A ront (vagy fekete) mgiban a legyõzendõ ellensg nevt rtk Apophisz vagy Szth viaszbl ksztett figurjra, illetve papiruszra rajzolt alakjra. gy hoztk kapcsolatba a konkrt ellensget a mitikus õskppel: a napisten, illetve Hrusz ellensgvel. Ugyangy azonostottk a gygyts sorn a betegsgeket, jrvnyokat, daganatokat, mrgeket a dmonokkal. Szemlletes pldja ennek a felfogsnak egy Deir el-Medinbõl szrmaz gygyt varzspapirusz brja, amelyen a betegsg megktztt ellensgknt jelenik meg, akit egy monra emlkeztetõ istenalak df le drdval. Azt a sablont, amit ms kultrk inkbb csak a ront varzslsban hasznltak, az egyiptomiak tvittk az let majd minden terletre. Az "ellensg megsemmistse" gondolatkrnek legfõbb rtelme pedig Maatnak, azaz a vilgrendnek fenntartsa, illetve vdelme volt. A megsemmistendõ dmonok a kosz kpviselõi a fldn. A mgikus szvegekben gyakorta elõfordul "ellensg" fogalma az egyiptomi gondolkodsban a hall, a pusztuls, illetve a teremts elõtti (s utni) kosz kpviselõje, megtestestõje. Ezrt legyõzsk nem fekete mgia, hanem a rend s az let szolglata. Amikor a varzsl megsemmisti a lnyeket, akkor a rtus sorn a napistennel, illetve Hrusszal azonosul, s ennek megfelelõen a vilgrendet fenntart erõket hasznlja sajt cljaira.
Kzdelem s gygyts
Az egyiptomi elbeszlõ irodalom egyik emlke, az n. "Bentres-sztl" egy orvosrl tesz emltst, aki, gymond, "eljtt a beteghez, hogy harcoljon az ellensggel". E megjegyzs igen jl megvilgtja, mirõl is van sz az kori Egyiptomban akkor, amikor orvoslsrl beszlnk. A gygyts egyiptomi meghatrozsa, megfogalmazsa ez a passzus. Gygytani teht kzdelem egy ellensges erõ ellen. A negatv erõk, a dmonok minden baj s betegsg okai, sõt: azok megtestestõi. Ennek megfelelõen szmos betegsgfajtt klnfle dmonknt kezeltek, illetve osztlyoztak. Az egyik leideni papiruszban gyakorta szereplõ szemen s ahu dmonok vlhetõleg kt, mig ismeretlen jrvnyos betegsgfajtt jelentettek meg. Mivel ezen nyavalyk nem õshonos egyiptomi krok voltak, hanem a Kzel-Keletrõl kerltek be Egyiptomba, ezrt az egyik gygytsra vonatkoz mgikus szvegek kzel-keleti istensgeket is segtsgl hvnak az "ellensg legyõzsre".
Ugyancsak titokzatos betegsget kpvisel a Chester-Beatty-papiruszon szereplõ neszit dmoncsoport. A papirusz szvege szerint a betegen gyakoroljk "szoksaikat", s annak "karjt eszik". Minden bizonnyal valamifle sorvadsrl vagy gyulladsrl lehetett sz. m nem csupn a dmonok, vagyis a hagyomnyosan "stt erõk" kpviselõi lehettek az ellenfelek. Az egyiptomiak megkzdttek az istenekkel is. A Chester-Beatty-papiruszrl ismernk olyan betegsgeket, amelyeket istenek kldtek az emberekre. Az irat az adott krt az adott istensg "halla"-knt nevezi meg, mely kifejezst az adott isten ltal kldtt hall rtelmben kell felfogni. Kt istennõ pldul "ltalnos felelõse" volt kt igen gyakori bajnak. Az egyik a harcias, oroszlnfejû Szahmat, aki a jrvnyok - fõknt a pestis - terjedsnek volt isteni okozja, a msik Szelket, a "skorpik rnõje", a skorpimarsokrt s ezen keresztl tttelesen a mrgezsekrt felel. Szelket kapcsn megjelenik a jl ismert homeoptis mgia, a "hasonlt a hasonlval gygytani" elve: az egyik varzsszvegben a varzsl-orvos agyagbl forml egy skorpit - ellenslyozand a valdit, kinek cspstõl tartani kell. Egybknt ez az elv mr maga az istennõ, a "skorpik rnõje" szemlyben is megjelenik, akinek nevt gyakorta rtk skorpit brzol hieroglifval.
Szakrtelem s mgia
Az egyiptomiaknak remek sebszeik voltak, meglepõen pontos anatmiai ismeretekkel brtak, s igen nagy volt a jrtassguk a gygynvnyhasznlat tern. Gyakoroltk a koponyalkelssel jr agymûttet, ismertk az artrikat s az emberi test egsz felptst. Pontosan diagnosztizltk s prognosztizltk a klnfle daganatos megbetegedseket, blbntalmakat s a jrvnyokat. Mr a Kr. e. harmadik vezredben megkezdõdtt a klnfle betegsgek kezelsre trtnõ szakosods, vagyis a specialistk kikpzse, akik nem csupn mgikus szertartsok s rolvassok segtsgvel gygytottak, hanem olyan mdokon is, amiket ksõbb jra felfedezett magnak az eurpai ember, s amelyikbõl a modern orvostudomny is kifejlõdtt. A mgia egyfajta szellemi alapot, illetve keretet adott a gyakorlati orvoslsnak. J pldja ennek az egyiptomi orvoslsnak az jbirodalom idejbõl szrmaz legjelentõsebb emlke, az Ebers-papirusz.
Az ebben foglaltak fõknt a gyakorlati orvosls terletre korltozdnak, a benne lert konkrt praktikkban pedig viszonylag kevs a mgikus elem. Az orvosi szvegeket mgis mgikus rolvassok vezetik be, mghozz nem is akrmilyenek. Rendkvl kltõi, mitolgiai utalsokkal teleszõtt inkantcik elõzik meg a klnfle bajokra (szembntalmakra, blproblmkra, zleti betegsgekre stb.) alkalmazott orvossgok s gygyt mdszerek szraz, receptszerû lersait. Ilyen bevezetõ varzsszveg pldul az, amelyet akkor kell mondani, amikor a gygyr a beteg testvel rintkezik. A monds kinyilvntja a gygyts mitikus-isteni eredett, amely a praxis erklcsi s szellemi hitelt adja: "Kilptem Hliopoliszbl, a palota nagyjaival, a mgikus vdelem uraival, az rklt fejedelmeivel. Kilptem Szaiszbl, az istenanykkal, kik oltalmukba vettek engem.
A Mindensg Ura ltal megalkotott varzsigk vannak nlam, hogy elûzzem brmely istentõl vagy istennõtõl, frfi vagy nõi halottl eredõ bajokat, melyek a fejben, a nyakban, a vllakban, a hsban, a tagokban vannak, hogy megbntessem a Vdlt, azok fõnkt, kik bajt, gyengesget juttattak tagjaimba, hsomba." A szvegben az orvos magt Isten akarata beteljestõjnek nevezi: "n Rhez tartozom, aki gy szlt: n vagyok, ki megvdi a beteget ellensgeitõl. Az õ vezetõje Thot isten, akitõl az rs rtelme szrmazik. Õ rja a gygyt knyveket, tõle szrmazik tudsainak, orvosainak rtelme, hogy meggygytsk azt, akit az Isten letben akar tartani Thot ltal. n vagyok az, akitõl az Isten azt kvnja, hogy letben tartsa ezt a beteget." Taln a legszebb egyiptomi emlke ez az orvosi hivats kinyilvntsnak.
Kln rdekessg, hogy a fenti szveg a betegsget okoz dmonok fõnkt gy nevezi: "Vdl". Vagyis pontosan ugyangy, ahogy sok-sok vszzaddal ksõbb a keresztnyek is neveztk a Stnt.
Dr. Martin Ethelwolf
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
